A téli borsó fajtáinak nyilvántartási rendszerének jellemzése és optimalizálása 2007-ben, 2008-ban és 2009-ben

A tanulmány célja az volt, hogy a búzán kidolgozott, a korlátozó tényezők diagnosztizálására szolgáló módszert a borsóra is alkalmazhatóvá tegyék, a hagyományos, fotoperiódusra nem reagáló (hr) téli borsófajták nyilvántartási hálózatára (amelyek nem reagálnak a fotoperiódusra), valamint a fotoperiódusra reagáló új Hr téli borsófajták hálózatára (amelyeket korábban lehet vetni). Az egyik cél tehát az volt, hogy megvitassák ennek az új hálózatnak a kialakítását. A már meglévő vagy a tanulmány keretében kidolgozott agronómiai modellek alkalmazására volt szükség bizonyos korlátozó tényezők leíró változóinak kiszámításához, különösen egyes fejlődési szakaszok (virágzás kezdete, a magok töltődésének kezdete) időpontjának becsléséhez, valamint olyan korlátozó tényezők leírásához, mint a téli fagy, a vízhiány, a nitrogénhiány és az ascochytosis okozta nyomás. A korlátozó tényezőkre vonatkozó diagnózisok, amelyeket 4 kontrollfajtán (3 hr-típusú, 1 Hr típusú) segítségével elvégzett diagnosztika lehetővé tette a hozamváltozások 51–66%-ának magyarázatát 3–6 korlátozó tényezővel, valamint a fehérjehozam-változások 43–84%-ának magyarázatát 3–7 korlátozó tényezővel, ami nagyon közel áll a hozamváltozásokhoz. Kimutattuk az ascochytosis meghatározó szerepét, valamint a virágzás kezdete és a magtöltődés kezdete közötti időszak magas hőmérsékletének (amelyek a fehérjehozamra kevésbé hatnak), a szárazságnak és a napfényhiánynak ugyanebben az időszakban (amelyek jelentősebb hatást gyakorolnak a fehérjehozamra). A ciklus elején fellépő korlátozó tényezők (növényveszteség, késleltetett kelés, valamint hegyvidéki környezetben a virágképződés kezdete és a virágzás kezdete közötti fagy) különösen a korán vetett téli borsót érintették. A Hr-hálózat felépítését a hozamveszteségeket korlátozó 4 tényező figyelembevételével végezték el. Ez lehetővé teszi bizonyos környezetek sajátosságainak kiemelését, és arra utal, hogy új helyszínek kiválasztásával vagy a termesztési módszerek változtatásával növelni kell a korlátozó tényezők sokféleségét. E sokszínűség növelése érdekében legalább két kontrollfajta alkalmazása is kívánatos.