A hüvelyesek múltbeli és jelenlegi gazdasági jelentősége: történelmi szerepük a vetésforgóban és az evolúciót befolyásoló tényezők

A takarmány- és magtermő hüvelyesek történelmi szempontból fontos szerepet játszottak a mezőgazdaság kialakulásában. Az 1950-es évek óta az állattenyésztés intenzívebbé válásának (amelyet Európa által végzett hatalmas szójabab-import is támogatott), valamint a gabona- és olajosnövény-termelés európai politikai támogatása (amelyet az importált fosszilis energiából előállított nitrogénműtrágyák tömeges termelése támaszt alá) együttesen csökkentették a hüvelyesek arányát a francia és az európai mezőgazdaságban. Ma egyre nagyobb a társadalmi-gazdasági elvárás (i) olyan fenntarthatóbb növény- és állattenyésztési rendszerek iránt, amelyek figyelembe veszik a termelési költségeket és a környezeti hatásokat, valamint (ii) a fogyasztott termékek nyomonkövethetősége és élelmiszerbiztonsága iránt. Ez az új helyzet kedvez a hüvelyesek fejlődésének, amelyek (i) a termelők számára azzal az előnnyel járnak, hogy a rizobium baktériumokkal való szimbiózis révén képesek a légköri nitrogént megkötni, valamint jól illeszkednek a különböző termesztési rendszerekbe, és (ii) az emberi vagy állati felhasználók számára pedig a magas tápértékű fehérjék előállításának előnyét kínálják. Ez a fejlődés, amely hozzájárul az EU fehérjeforrások terén való nagyobb önellátásához, a politikai döntéshozók, az ágazat szereplői és a civil társadalom képviselői közötti szoros együttműködést igényel.