Hogyan lehet megbirkózni az éghajlatváltozással a gyümölcstermesztésben?

Miután felvázolták az éghajlatváltozás általános hátterét, és különös tekintettel a felmelegedéssel kapcsolatos változásokra, a gyümölcstermesztés viszonylagos sebezhetőségét számos biológiai és gazdasági jellemzője alapján emelik ki. Váratlanul ez a sebezhetőség már a 2000-es években is megnyilvánult egyes fajok termelésének ingadozásai formájában Franciaország déli régióiban. Úgy tűnik tehát, hogy komoly kihívás áll előttünk, amellyel a tudományos és szakmai közösségnek foglalkoznia kell, még akkor is, ha az éghajlati előrejelzésekkel kapcsolatban továbbra is nagy a bizonytalanság. A kihívások (hatások és következmények) jellemzése és elemzése alapvető fontosságú e kihívás kezelésében, figyelembe véve, hogy ezeket a kihívásokat modellezésre támaszkodva rendszeresen figyelembe kell venni. A hatásokat és következményeket elsősorban azoknak a virágzási jellemzőknek a tekintetében határozzák meg, amelyekkel kapcsolatban már elvégeztek első, mélyreható vizsgálatokat. Más, még kevéssé kutatott hatásokat is röviden megemlítenek, bár azok potenciálisan aggodalomra adnak okot (a parazitizmus változásához, valamint a vízhiányhoz kapcsolódó hatások). A kihívások elemzése azonban arra utal, hogy lehetőségek is kiaknázhatók, még ha azok megvalósítása társadalmi-gazdasági átalakulásokhoz is vezetne (növénytermesztési és termelési rendszerek változásai). Ezzel párhuzamosan, e jellemzés alapján a kihívások kezelésére irányuló stratégiák átgondolása egy másik alapvető szempont az éghajlatváltozás következményeinek hatékony kezelése szempontjából. Különböző stratégiákat említenek, kiemelve, hogy a kihívás leghatékonyabb kezelése valószínűleg a lehetséges stratégiák dinamikusan változó kombinációiból fog származni.