Az almafa és kártevői – A fa szerkezetének dinamikus és szerkezeti elemei befolyásolják a kártevőfertőzés és a betegségterjedés dinamikáját

Az almafa kártevőkkel szembeni tartós ellenállóképességét vizsgáló kutatások keretében munkánk az alma lisztharmatra (Podosphaera leucotricha (Ell. et Ev.) Salmon) és a hamuszínű levéltetű (Dysaphis plantaginea (Passerini)) elleni kutatásokra összpontosítottunk. E két kártevő elleni védekezés ugyanis elengedhetetlen az ültetvényeken a minőségi termelés fenntartása érdekében. Két, a fa szerkezetét meghatározó tényező hatását vizsgáltuk az INRA nemesítési programjaiból származó két fajtán, a „Pitchounette”-en és az „Ariane”-on. Az első a hajtás növekedési dinamikája, elsősorban a levelek érzékenységével összefüggésben, amely valószínűleg táplálkozási szempontokhoz (a levelek vonzereje a levéltetvek számára) és/vagy a levelek ontogén rezisztenciájának kialakulásához kapcsolódik, amelyek növekedési fázisa már befejeződött (poros penész). A második tényező az ág szerkezete, amely befolyásolja a hamulevél-levéltetű általi kolonizációját. Eredményeink megerősítik a két vizsgált fajták között általában megfigyelt, a kártevőkkel szembeni érzékenységbeli különbséget („Pitchounette” kevésbé érzékeny, mint az „Ariane”). Általánosságban elmondható, hogy a fa termesztési módja alig befolyásolja a lisztharmat epidemiológiáját, míg a hamuszínű levéltetű által okozott fertőzésre jelentős hatással van. A lisztharmat esetében megerősítjük a levelek ontogén rezisztenciájának fontosságát: a fiatal levelek érzékenyebbek a másodlagos fertőzésekre, mint az idősebb levelek. A hamuszínű levéltetű esetében az elágazási sorrend – amely pozitív korrelációt mutat a két szomszédos növekedési pont közötti metszéspontok számával – fontos tényező a termesztési módnak a fertőzésdinamikára gyakorolt szignifikáns hatásának magyarázatában. Összegzésként elmondható, hogy ez a tanulmány megerősíti a genetikai szelekció alapvető szerepét a kártevőkkel szemben kevésbé érzékeny vagy ellenálló fajták keresésében. A fa termesztési módja az egyik olyan tényező, amely részben befolyásolhatja a kártevők fertőzési és megtelepedési dinamikáját