A biogazdálkodásban és a hagyományos gazdálkodásban nevelt bárányok húsának és hasított testének minőségének összehasonlítása

Ez a tanulmány összehasonlította az ökológiai (AB) és a hagyományos (C) tartásból származó bárányok húsának és hasított testének minőségét. A kísérletet 2 éven át folytatták a juhfarmon nevelt bárányok (B) esetében (AB csoport n=24; C csoport n=24), míg a legelőn nevelt bárányok (H) esetében 3 éven át (AB csoport n=36; C csoport n=36). A H csoportba tartozó bárányok esetében az AB és a C termelési módok a legelő ásványi anyag-trágyázásának mértékében különböztek egymástól; a B csoportba tartozó bárányok esetében a takarmányok vagy biogazdálkodásból, vagy hagyományos gazdálkodásból származtak, az AB és a C csoport koncentrátumai pedig ugyanazokból az alapanyagokból álltak. A karámban nevelt bárányok esetében az AB termelési mód a C-hez képest javította a hús zsírsavainak (AG) az ember számára jelentett egészségügyi értékét, anélkül, hogy különbség lett volna a hús és a hasított test hentesminőségében és érzékszervi tulajdonságaiban. A legeltetett bárányok esetében a húsban található zsírsavak egészségügyi értéke az AB és a C termelési módok között hasonló volt; az AB-kategóriájú karajok zsírjának rendellenes szaga azonban erősebb volt, mint a C-kategóriájú karajoké, ami valószínűleg a fehér lóhere nagyobb arányának köszönhető az adagban.