Szennyvíziszapból előállított bioalapú műtrágyák: minőség, biztonság és körforgásos mezőgazdaság

A szennyvíziszapból és egyéb szerves hulladékáramokból előállított bioalapú műtrágyák (BBF-ek) javítják a talaj termékenységét, csökkentik az importált ásványi műtrágyáktól való függőséget, és támogatják a körforgásos gazdaság céljait. Ez a dokumentum értékeli ezek agronómiai hatékonyságát, környezetbiztonságát és gazdasági megvalósíthatóságát különböző európai éghajlati viszonyok és talajtípusok esetében. A terepi kísérletek során a tápanyagok rendelkezésre állását, a növények növekedését (búza, rajgrás) és a maradék trágyázási értéket értékelik, különös tekintettel a foszfor- és nitrogén-visszanyerésre. A legfontosabb aggályok közé tartoznak a szennyezőanyag-határértékek (nehézfémek, antibiotikumok), a feldolgozás során keletkező ammónia-kibocsátás, valamint a tápanyag-tartalom ingadozása. A biológiai műtrágyák javítják a talaj szerves szén-dioxid-tartalmát és a mikrobiális aktivitást, de optimális kijuttatásukra van szükség a kimosódás és az eutrofizáció megelőzése érdekében. A szabályozási keretek, mint például a műtrágyatermékekről szóló rendelet (FPR) és a nemzeti hulladékstátusz-megszűnési kritériumok, biztosítják a minőséget és a biztonságot. Az eredmények alapul szolgálnak a regionális tápanyag-gazdálkodási stratégiákhoz, hangsúlyt fektetve a fenntartható hasznosítási technológiákra, a logisztikára és a piaci elterjedést támogató szakpolitikai intézkedésekre.