A békalencse- és spirulina-maradékok biogáz-termelési potenciálja a megújuló energia területén

A békalencse és a Spirulina biomasszájának biogáz-potenciálját Coudron Carl (INAGRO) és Devlamynck Reindert (Ugent & INAGRO) 2018-as jelentésében értékelték. A békalencse biogáz-potenciálja 40,1 Nm³/tonna, 57%-os metántartalommal, ami tonnánként 86,1 kWh villamos energiát és 99,6 kWh hőenergiát eredményez. A fehérje-kivonás után visszamaradó maradékok nagyobb potenciállal rendelkeznek – 43,9, illetve 38,8 Nm³/tonna –, amelyek tonnánként 90,6–108,2 kWh villamos energiát termelnek. A magas hozamok (7,3–9,2 tonna/ha szárazanyag) 3336–4204 Nm³/ha biogázt eredményeznek, ami évente 6,7–8,4 MWh villamos energiának felel meg/ha. A fikocianin-kivonás utáni spirulina-maradék biogáz-potenciálja 253 Nm³/tonna, ami jelentősen meghaladja a sertés- (72) és csirke-trágya (64) maradékokét. A maradékok 50% fehérjét és 84% szerves anyagot tartalmaznak, így alkalmasak biogáz-előállításra vagy magas értékű fehérjeforrásként való felhasználásra. A békalencse- és spirulina-maradékok anaerob lebontása támogatja a megújuló energia és a körforgásos gazdaság céljait Flandriában és Hollandiában az Interreg V De Blauwe Keten projekt keretében.