Az újrahasznosításból származó műtrágyákban zajló nitrogén-mineralizáció kinetikájának terepi értékelése csupasz talajon

A 0–30, 30–60 és 60–90 cm-es mélységekben végzett talajmintavétel során 1 kg-os talajdarabokat gyűjtenek a hervadási pont és a mezőkapacitás laboratóriumi elemzéséhez. A nitrogénkészletek és a talajnedvesség havi nyomon követése a kijuttatás előtt 15 nappal, utána egy héttel, majd azt követően havonta történik. A talaj tömörödésének elkerülése érdekében parcellánként és mélységenként tíz mintát vesznek egy 1 m hosszú vonal mentén. A komposztok esetében kijuttatásonként három mintát vesznek: egyet laboratóriumi elemzésre (szárazanyag-tartalom, pH, szerves szén, teljes N, N-frakciók, P, K, Ca, Mg, N-mineralizáció), egyet a ReNu2Farm-tesztelésre, egyet pedig a kísérlet végéig tárolásra. Az adatelemzéshez a LIXIM modellt (INRA, Mary et al., 1999) használják a víz- és nitrogéndinamika szimulálására. A bemeneti adatok között szerepelnek a napi éghajlati adatok (csapadék, PET, hőmérséklet) és a talajparaméterek (térfogatsűrűség, talajnedvesség a hervadási ponton és a mezőkapacitás). A modell becsüli a vízelvezetést, a nitrogénkimosódást és a mineralizációt a mintavételi időpontok között. A kimeneti adatok között szerepelnek az ETRET/PET-trendek, a kumulatív vízelvezetés és a nitrogénkimosódás (kg/ha), amelyek növekvő tendenciát mutatnak. Ez a keretrendszer három komposztfajtára vonatkozó nitrogénmineralizációs kísérleteket támogat csupasz talajon.