Újrahasznosításból nyert műtrágyák és a foszfor biológiai hozzáférhetősége ray-grass-tartalmú cserepes kísérletben

Ez a kontrollált cserépes kísérlet a hulladékból nyert műtrágyákból (RDF-ek) származó foszfor (P) rövid távú biológiai hozzáférhetőségét vizsgálja alacsony foszfortartalmú homokos-vályogos talajon termesztett hibrid csomósfű esetében. Minden kezelésnél öt ismétlést végeztek, amelyek során szerves RDF-eket – baromfi-trágya hamut, szennyvíziszapból nyert struvitot, sertéstrágya- és tyúktrágya-komposztot, valamint anaerob úton lebontott sertéstrágya-komposztot – adagoltak, összehasonlítva egy ásványi foszfor-referenciával. A kísérleteket 21,5 °C/18,3 °C hőmérsékleten, 16 órás megvilágítás mellett (7000 lux) és 100%-os talajnedvesség-kapacitás mellett végezték. 12–14 hét alatt három betakarítást hajtottak végre. A szárazanyag-hozamot és a föld feletti biomasszában mért foszforkoncentrációt meghatározták a látszólagos foszfor-visszanyerés és a foszfor-műtrágya-helyettesítési érték kiszámításához. A statisztikai elemzéshez a normális eloszlás és a variancia alapján paraméteres (ANOVA, Tukey) vagy nem paraméteres (Kruskal–Wallis, Dunn) teszteket alkalmaztak. A tanulmány az Interreg Északnyugat-Európa ReNU2Farm projekt része.