Az agroökológia elősegíti a biológiai sokféleséget és az éghajlati ellenálló képességet Európában

Az európai agroökológiai gyakorlatok elősegítik a biológiai sokféleséget és támogatják az éghajlatváltozás mérséklését, elsősorban a talajban történő szénmegkötés és a dinitrogén-oxid-kibocsátás csökkentése révén. A 21 országban végzett 123 biológiai sokféleséggel és 72 éghajlati tanulmányt felölelő metaanalízis erős szinergiákat mutat az ökoszisztémák ellenállóképessége és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése között. Az olyan beavatkozások, mint a csökkentett talajművelés, a takarónövény-termesztés és a rendszer átalakítása (pl. sövények, növénytermesztés diverzifikálása) jelentős előnyökkel járnak, különösen a fajgazdagság és a szén-dioxid-tárolás tekintetében. Regionális eltérések figyelhetők meg: a tanulmányok sűrűsége Németországban (biodiverzitás) és Spanyolországban (éghajlat) magasabb. Az eredmények alátámasztják az ökoszisztéma-szolgáltatások és az ellenállóképesség keretrendszerét, valamint a PRISMA 2020 szabványokat, hangsúlyozva a rendszerátalakítás fontosságát a termelési tényezők helyettesítése helyett az Európai Zöld Megállapodás és a 2030-as biodiverzitási stratégia keretében megvalósuló fenntartható élelmiszer-rendszerek esetében.