A tápanyagok újrahasznosítása a műtrágyákban: az N és a P visszanyerése az EU-ban

Az EU-beli műtrágyákban a tápanyag-visszanyerés középpontjában az állati trágya, a szennyvíziszap és az ipari kibocsátásokból származó nitrogén és foszfor visszanyerése áll. Az ESNI 2024-es konferenciáján elhangzott előadás szerint a visszanyerési potenciál a foszfor esetében évi 0,6 millió tonna, a nitrogén esetében pedig évi 1,7 millió tonna. Részletesen bemutatja a sztruvit- és kalcium-foszfát-előállítást, az ökológiai gazdálkodásban rejlő piaci lehetőségeket, valamint a biorefinálási folyamatokat, beleértve a termikus hidrolízist, a foszfátkicsapást és a hidrotermikus karbonizációt. A fő akadályok között szerepelnek a magas költségek és a piaci keretrendszer hiánya. Az EU 2019/1009 számú műtrágyatermék-rendelete és a CE-jelölési követelmények központi szerepet játszanak a termékek megfelelőségében. A Wageningeni Egyetemen folyó kutatások keretében vizsgálják az üvegházi kertészetben, a „zöld acél” előállításában és a szén-dioxid-eltávolításban való alkalmazási lehetőségeket. A haliszapból és biogén hulladékokból történő biogáz- és szintetikus gáz-előállítás további értékláncokat kínál, míg a nagy tisztaságú ammónium-foszfát és a biochar ígéretes lehetőségeket nyújt a niche piacokon.