Agronómiai módszerek a gyomterhelés csökkentésére a szántóföldi növénykultúrákban

A svéd mezőgazdaságban a gyomirtás középpontjában a herbicidek használatának csökkentése áll, amelyet diverzifikált vetésforgóval, évelő fű–lóhere legelőkkel, valamint a betakarítás nélküli segédnövények stratégiai alkalmazásával érnek el. A kutatások azt mutatják, hogy az alávetett vagy betakarítás után vetett segédnövények, különösen az olyan versenyképes fajok, mint a vörös lóhere és a Trifolium squarosum, jelentősen csökkentik a gyomok biomasszáját és javítják a terméshozamot, ha tavasszal elpusztítják őket. A segédnövény-sorok közé történő közvetlen téli búza vetés fokozza a hatékonyságot. A szántás és a tavasszal vetett gabonafélék kombinációja csökkenti a feketefű (Alopecurus myosuroides) magtárolóit, míg a minimális talajművelés még hatékonyabbnak bizonyul, mivel a magok jobban ki vannak téve a ragadozóknak és az időjárásnak. Ezek az agronómiai gyakorlatok elengedhetetlenek a gabonafélék által dominált rendszerekben a fenntartható gyomirtáshoz.