Az Agdal-i közösségi pásztori rendszer Marokkóban a társadalmi-ökológiai reziliencia érdekében

A marokkói Magas-Atlasz-hegységben található Agdal-rendszer a közösségi alapú természeti erőforrás-gazdálkodás példája, amely a legelők regenerációjának és a biológiai sokféleségnek a támogatása érdekében szezonális legeltetési tilalmakat alkalmaz. A *jima*-hoz hasonló helyi intézmények irányítása alatt működő rendszer elősegíti a társadalmi kohéziót, a konfliktusok megoldását és a méltányos hozzáférést. A rendszert fenyegető veszélyek közé tartozik a fiatalok elvándorlása, a túllegeltetés, az éghajlatváltozás, valamint a privatizációt és az intenzív mezőgazdaságot előnyben részesítő politikák. A rendszer fennmaradásához elengedhetetlen a szokásjogok jogi elismerése, az oktatás és a politikák összehangolása. Aït Khamad helyi kihívásai közé tartoznak az újratelepítés nehézségei, a népességnövekedés és a hagyományos gyakorlatokhoz való ragaszkodás csökkenése. Az Agdal megőrzése biztosítja a környezeti fenntarthatóságot, a kulturális örökséget és a vidéki megélhetést. A kezdeményezést az EU, a Svéd Fejlesztési Ügynökség, az IUCN és marokkói biodiverzitási szervezetek támogatják.