A TRADITOM alapgyűjteményének azonosítása

A feladat célja egy 200 hagyományos paradicsomfajtából álló alapgyűjtemény összeállítása volt. Különös figyelmet fordítunk a hagyományos fajtákon belüli sokféleségre, mint például a Pomodoro di Belmonte, a de penjar/da serbo, a Tomate Valenciano, a Pera de Girona vagy a Marmande típusok esetében. A többváltozós elemzést alkalmazó eszközöket, pl. az adegenet (Jombart 2008; Jombart és Ahmed 2011) és a főkoordináta-elemzés (PCoA) – alkalmazásával a hagyományos paradicsomfajták közötti és azokon belüli variabilitás mértékének további számszerűsítésére. Az átfogó alapgyűjtemény a fajták közötti és azokon belüli variabilitást fogja reprezentálni. Az alapgyűjtemények kiválasztásának vezető elvei a maggyűjtemények fenotípusos és genotípusos sokféleségének optimalizálására vonatkozó irányelveknek megfelelően kerültek meghatározásra (Odong 2012).