A jövőbeli kutatási programokra vonatkozó második ajánláscsomag

A SHERPA-folyamat feltárta a jelenlegi ismeretek hiányosságait, valamint a jövőbeli kutatások prioritásait a SHERPA-projekt 2., 3. és 4. fordulójában tárgyalt témák tekintetében. Ezek a hiányosságok tükrözik a SHERPA több szereplős platformjainak (MAP-ok) és a SHERPA gondolkodóközösségének véleményét a jelenlegi bizonyítékalap általános hiányosságairól, illetve azokról, amelyek a saját felelősségi területeiket érintik. A SHERPA webes keresőprogram lehetővé tette az EU-kutatási projektekből (főként a Horizont 2020 programból) származó olyan információk azonosítását, amelyek alátámasztják a SHERPA MAP-ekből kidolgozott kutatási menetrendek ajánlásait. Hat kutatási menetrend-területet dolgoztak ki, amelyek a MAP-ok által megvitatott témákat foglalják magukban, összevonva a klímaváltozással kapcsolatos két témát, azaz a „Klímaváltozás és környezeti fenntarthatóság” és a „Klímaváltozás és földhasználat” témákat, valamint előtérbe helyezve és aktualizálva az első ajánláscsomag egyik menetrendjét. A hat kutatási menetrend a következő: • Klímaváltozás, környezeti fenntarthatóság és földhasználat; • A termelés változása és a vidéki gazdaság diverzifikálása; • A vidéki térségek szerepének erősítése a többszintű kormányzási folyamatokban; • Fenntartható és reziliens értékláncok; • A vidéki térségek társadalmi dimenziója; • Megfigyelés, mérés és nyomon követés. A menetrendekben azonosított kutatási igényeket leképezték az EU prioritásaira, amelyek tükröződnek a Horizont Európa stratégiai irányelveiben, a javasolt vagy jóváhagyott európai partnerségekben, a SCAR-AKIS előrejelzési gyakorlat exportcsoportjában, valamint az EU vidéki területekre vonatkozó hosszú távú jövőképének pilléreiben. Az eredmények azt mutatják, hogy minden menetrend több, ezekben a stratégiai dokumentumokban azonosított prioritással is átfedésben van. Az éghajlatváltozás, a környezeti fenntarthatóság és a földhasználat címszó alatt szereplő napirend tartalmának terjedelme és jellege a legtöbb stratégiai prioritással (a vizsgált 19-ből 15-tel) egyezik meg. Egyes ismeretbeli hiányosságok a MAP-programok tagságának vagy földrajzi elhelyezkedésének sajátosságait, az információhoz való hozzáférést, valamint a tudás típusaira (pl. tudományos bizonyítékok, gyakorlati ismeretek) és az adatok vagy eszközök intézményi hozzáférhetőségére vonatkozó nézőpontokat tükrözik. Idővel várhatóan a közelmúltban finanszírozott projektek pótolják majd az ismeretbeli hiányosságok egy részét, előmozdítva ezzel a kutatási menetrendeket. A tudásbeli hiányosságok és a kutatási igények alulról felfelé történő azonosítása azonban jól illusztrálja, hogy a tudomány–társadalom–politika közötti kapcsolódási pontok megközelítése hogyan járulhat hozzá a közjót szolgáló kutatás fejlesztésének folyamatához. Ez szorosan összhangban áll a Horizont Európa program egyik céljával, az európai partnerségekkel, amelyek célja „a társadalmi, ökológiai és gazdasági átalakulások előmozdítása a polgárok és a szakemberek bevonása, velük való együttműködés, valamint a kutatási és innovációs ütemtervekkel és prioritásokkal kapcsolatos konszenzus kialakítása révén”. A SHERPA által a tudomány, a társadalom és a politika közötti kapcsolódási pontok kihasználása lehetővé tette a helyi és az uniós szintű szereplők számára, hogy kifejtsék véleményüket a kutatási és politikai igényekről. A közös alkotási folyamat önmagában is hozzájárult az EU vidéki területekre vonatkozó hosszú távú jövőképének megvalósításához az „Erősebb vidéki területek” pillérében szereplő „Erősebb innovációs ökoszisztéma létrehozása” építőelem révén.