Tájékoztató az árpa barna rozsdájára vonatkozó DSS CPO-modellről

A CPO barna rozsda modellje az árpa esetében kezelést javasol, ha a küszöbértékeket túllépik. A fertőzés kockázata a fertőzött növények gyakoriságának vizuális megfigyelésén alapul. Az érzékeny fajták esetében alacsonyabb előfordulási szintnél javasolt a kezelés, mint az ellenálló fajták esetében. Ha kezelést javasolnak, olyan speciális gombaölő szereket kell választani, amelyekről ismert, hogy hatékonyak az árpa barna rozsda ellen. A barna rozsda modell futtatásakor nem veszik figyelembe más betegségekből származó terméskiesés kockázatát. Ha nem javasolnak intézkedést, tanácsos körülbelül egy hét múlva újra megvizsgálni a növényállományt, hogy új értékelést készítsenek a kockázatról. A pontos kockázati előrejelzések érdekében elengedhetetlen a „Paraméterek szerkesztése” gombra kattintani, és megadni a fajták barna rozsda iránti fogékonyságára vonatkozó információkat. A modell nem igazítja automatikusan a kockázatot a korábbi gombaölő szer permetezések hatásának figyelembevételével. Ha az elmúlt 10 napban barna rozsda ellen hatékony gombaölő szert alkalmaztak, a kockázat alacsonynak értelmezhető. A DSS-t az Aarhusi Egyetem és a SEGES hozta létre, és 2000-ben tették közzé Dániában. A teljes CPO-modellt korábban már tesztelték az északi és balti országokban, de ez nem feltétlenül tartalmazta a barna rozsda specifikus részének tesztelését. Ez a modell hasznos lehet más észak-európai országokban is, de fontos, hogy a DSS-t döntéshozatali támogatásként történő felhasználás előtt először a gyakorlatban is teszteljék.