Tájékoztató az árpa hálós foltosság elleni DSS CPO modellről

A CPO hálós foltosság-modell az árpánál kezelést javasol, ha a küszöbértékeket túllépik. A fertőzés kockázata a fertőzött növények gyakoriságán alapuló vizuális megfigyelésen alapul. A betegség megfigyelése a fertőzést mutató növények százalékos arányát jelenti. Például, ha 100 növényből 25 mutat akár csak nagyon csekély mértékű fertőzést, a fennmaradó 75 növény pedig teljesen egészséges, akkor a megfigyelés eredménye 25%. Az érzékeny fajták esetében a kezelést alacsonyabb előfordulási szintnél javasolják, mint az ellenálló fajták esetében. Ha kezelést javasolnak, olyan speciális gombaölő szereket kell választani, amelyekről ismert, hogy hatékonyak a hálós foltosság ellen. A hálós foltosság modell futtatásakor nem veszik figyelembe más betegségekből származó terméskiesés kockázatát. Ha nem javasolnak intézkedést, tanácsos körülbelül egy hét múlva újra megvizsgálni a növényállományt, hogy új értékelést készítsenek a kockázatról. A pontos kockázati előrejelzések érdekében elengedhetetlen a „Paraméterek szerkesztése” gombra kattintani, és megadni a fajták hálós foltosságra való fogékonyságára vonatkozó információkat. A modell nem igazítja automatikusan a kockázatot a korábbi gombaölő szerek permetezésének hatására. Ha az elmúlt 10 napban hálós foltosság ellen hatékony gombaölő szert alkalmaztak, a kockázat alacsonynak értelmezhető. Az Aarhus Egyetem és a SEGES készítette, és 2000-ben adták ki Dániában. A teljes CPO-modellt korábban már tesztelték az északi és balti országokban, de ez nem feltétlenül tartalmazta az árpa hálós foltosságra vonatkozó rész tesztelését. Ez a modell hasznos lehet más észak-európai országokban is, de fontos, hogy a döntéstámogató rendszert (DSS) a döntéshozatalhoz való felhasználás előtt először a gyakorlatban is teszteljék.