Az almafenológia és az almamoly elleni védekezés optimalizálása

Franciaország délkeleti részén az almamoly populációinak túlnyomó többsége rezisztenciát fejlesztett ki a használt kémiai rovarirtó szerek többségével szemben. A rezisztenciát kiváltó mechanizmusok azonban mellékhatásokat gyakorolnak e rovar fenológiájára. Az érzékeny egyedekhez képest a rezisztens egyedeknél a lárvafejlődés lassabb, ami fenológiai szegregációjukat okozza, azaz jelentős késedelmet jelent a szezon során való megjelenésük időpontjában. Ezen felül a második generációs rezisztens lárvák fokozott hajlandósága a diapauzára azt eredményezi, hogy a régióban az alma-gyümölcsmoly három éves generációja közül az utolsóban nagyobb számban fordulnak elő érzékeny egyedek. A gyümölcstermesztés fenntartható védelmének szempontjából fontos kérdés, hogy figyelembe vegyük a gyümölcsmoly fenológiájának ezt a minőségi változását ezekben a vegyes (érzékeny/rezisztens) populációkban. E jelenség elemzése és megértése lehetővé tette egy olyan fenológiai modell kidolgozását, amely külön-külön írja le az érzékeny és rezisztens karpocapsis-populációk szezonális alakulását. Kutatásaink így hozzájárulhatnak a populációk és a rezisztenciák kezelésére irányuló új stratégiák kidolgozásához egy új döntéshozatali eszköz segítségével, amely a rendelkezésre álló különböző védekezési módszerek időbeli elosztását segíti elő.